Vese

A levélben megadott adatok alapján a műtét során nem sikerült eltávolítani a prosztatarákot teljes egészében, ezt jelzi az, hogy a vágási (metszési, szakszóval reszekciós) felszínt érinti a daganat, illetve a daganat már a prosztatán túl is terjedt (extraprosztatikus terjedés).

A TNM stádium beosztásban (ahol a T a tumor, N a nyirokcsomó, M a metasztázis, vagyis az áttét) a tumorra vonatkozó T3b azt jelenti, hogy a daganat az ondóhólyagot (latinul vesicula seminalis) is beszűrte. A pN1 azt jelenti, hogy rákos sejteket találtak a műtét során eltávolított anyagban látott nyirokcsomó(k)ban is.

A szövettani vizsgálat nem tud nyilatkozni arról, hogy van-e távoli áttét, mert a távoli áttétek (pl. csontokban, tüdőben stb.) diagnózisa nem a szövettani vizsgálat tárgyát képező, műtétileg eltávolított anyagból állítható fel, hanem általában a képalkotó vizsgálatokból (pl. csontizotóp vizsgálat, mellkas röntgen, esetleg különböző testtájak CT vagy MR vizsgálata, stb.)

Ha nincs távoli áttét, akkor a pT3pN1 betegség úgynevezett helyileg előrehaladott folyamat, és III. stádiumnak felel meg. Távoli áttétek esetén IV. stádiumról lehet beszélni.

A Gleason score (Gleason pontszám) a prosztata szövettani vizsgálata alapján felállítható pontszám, amelynek értéke 2-10 közötti, és két szám összege adja ki. A két számot a megvizsgált prosztatarákban leggyakrabban, illetve második leggyakrabban előforduló szövetre adott pontszám alapján határozzák meg. Az 1-es pont azt jelenti, hogy kevéssé rosszindulatú, a normál prosztatára hasonlító daganatszövetről van szó, az 5-ös pontszám azt jelenti, hogy a ráksejtek nagyon eltérnek a normális sejtektől, bizarrak, fokozottabban rosszindulatúak. A levelében lévő 4+3+5 érték így nehezen értelmezhető, a Gleason score például 4+3=7 lehet, de két számjegyből adják össze.

A PSA (prosztata specifikus antigén) vizsgálatot nem érdemes a műtét után közvetlenül elvégezni, mert ez a vizsgálat a prosztatára és nem annyira a prosztatarákra specifikus, és a prosztatán végzett műtét (de még más okból végzett kisebb eszközös vizsgálatok, pl. cisztoszkópia vagyis hólyagtükrözés stb.) is emelheti az értékét, és „álpozitív” eredményt adhat, amikor a magas érték nem a prosztatarák aktivitására utal, hanem pl. a műtéti beavatkozás következtében emelkedik meg, és még nem áll vissza arra a szintre, amit a prosztatarák okozna.

Az onkoteam által javasolt ADT jelentése androgén deprivációs terápia, ami azt jelenti, hogy az androgén (férfihormon) szintet kell csökkenteni a kezelés során. A prosztatarákok jelentős része hormonérzékeny, ezért érdemes ilyen módon kezelni (sajnos a betegség egy időszak, gyakran évek múlva hormonkezelésre ellenállóvá válhat). A helyi (kismedencei) sugárkezelésnek igazából akkor van értelme, ha nincs távoli áttét – mert ez utóbbi esetben elsősorban a hormonkezeléstől várható a betegség lassítása. Emellett a prosztatarák esetén gyakran igazolható csontáttéteknél a biszfoszfonát gyógyszercsoportba tartozó készítményektől várható javulás, illetve a csontáttétes folyamat késleltetése.

A kismedencei sugárkezelésre nem feltétlenül a hormonkezelés befejezése után kerül sor, hanem akár azzal párhuzamosan is, hiszen a hormonkezelést is (ha a prosztatarák hormon érzékeny) hosszabb ideig lehet folytatni.

Általánosságban az mondható, hogy a műtétet és az azt követő lábadozást követően néhány hét múlva szokták megkezdeni a daganatgátló kezelést – ennek főleg akkor van fontossága, ha nincs távoli áttét, illetve a műtét során sikerül eltávolítani a daganatot. Amennyiben nem ez a helyzet, akkor a további néhány hét csúszás általában nem befolyásolja jelentősen a kezelési lehetőségeket és az életkilátásokat.